Alapszabály

A NEMZETI KARITATÍV KÖZPONT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a NEMZETI KARITATÍV KÖZPONT Egyesület létrehozását, a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú
jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal
fogadják el a szervezet Alapszabályát:

Az Egyesület adatai

  1. Az Egyesület neve: NEMZETI KARITATÍV KÖZPONT Egyesület
  2. Az Egyesület rövidített elnevezése: NEMZETI KARITATÍV KÖZPONT
  3. Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése:
  4. Az Egyesület székhelye: Magyarország, 3243 BODONY, Arany János út 42.
  5. Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az
    Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  6. Az Egyesület elektronikus levelezési címe: nemzetikaritativkozpont@gmail.com

II.

Az Egyesület célja, tevékenysége

  1. Az Egyesület célja: jótékonysági tevékenység. Bodony község lakosságának
    adományok gyűjtése, segélyek igénylése, a rászorulók részére azok kiosztása.
    Életvezetési-, környezetvédelmi-, drogprevenciós-, élettérvédelemmel kapcsolatos
    tanácsokkal ellátása, segítése; közösségi kapcsolatok kiépítése. Az Egyesület
    rendelkezésére álló terek, területek közösségi használata/hasznosítása széles társadalmi
    körökben.
  2. Az Egyesület tevékenysége: adományok/segélyek gyűjtése/kiosztása, tanácsadás,
    közösségszervezés, szervezés, oktatás, valamint minden olyan közösségi tevákenység,
    mely az Alapszabállyal megegyezik, abba nem ütközik.

III.

Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól
független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


IV.

Tagdíj

  1. Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege havi
    500- Ft, amelyet a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől
    számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáig kell egy
    összegben, az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő
    átutalás útján megfizetni.
    Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya
    keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony
    létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15.
    napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő
    átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagok

  1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel
    nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az
    Alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, azzal ellentétes tevékenységet nem
    folytat.

VI.

Az egyesületi tagi jogviszony keletkezése

  1. Az Egyesületi tagi jogviszony az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével
    keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően a tagi jogviszony a belépési
    nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell
    benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű
    szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak
    meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a
    tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén
    jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    a./ A tag kilépésével.
    b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
    c./ A tag kizárásával.
  2. A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli
    nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a
    nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A befizetett
    éves tagdíja fennmaradó összegének visszatérítésére ezesetben igényt nem támaszthat
  3. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai
    közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát
    súlyosan vagy ismételten megsérti, vagy ez Egyesülettel kapcsolatos sértő magatartást
    tanúsít.
    A kizárási eljárást bármely tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség
    folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg
    kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő
    távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
    Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag
    képviselővel is képviseltetheti magát.
    A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni.
    Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és
    bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a
    kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon
    belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
    A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú Elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől
    számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A
    fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30
    napon belüli időpontra össze kell hívnia a Rendkívüli Közgyűlést. A Közgyűlés nyílt
    szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak
    meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az
    érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

  1. Az Egyesület tagja jogosult:
    a./ az Egyesület tevékenységében részt venni

b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének
megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az Egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben
jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is
gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű
magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a
Közgyűlés kezdetén átadni. Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

  1. Az Egyesület tagja:
    a./ nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület
    tevékenységét.
    b./ köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
    c./ köteles az Egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
    vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
    d./ köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni

X.

Az Egyesület szervei

  1. Az Egyesület szervei:
    a./ Közgyűlés
    b./ Elnökség

A Közgyűlés

  1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
  2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    a) az Alapszabály módosítása;
    b) az Egyesület megszűnésének,más szervezettel való egyesülésének és szétválásának
    elhatározása;
    c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni
helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető
tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával,
vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) az aktuális (jelenlegi) és korábbi Egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni
kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe
utal.

  1. A Közgyűlés évente (legalább) egy alkalommal ülésezik.
  2. A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött
    meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható
    módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy
    tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére
    történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus
    tértivevény). Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha
    az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag
    hozzájárul az ülés megtartásához. A Közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés
    helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban
    legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok
    álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés
    határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az
    arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok
    tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az
    eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják
    össze. A Közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell
    hozni. A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a
    tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a
    kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon
    belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt
    adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden
    esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon
    közli a tagokkal. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet

elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát
megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a
szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható
határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden
nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

  1. Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések
    megtétele céljából, ha
    a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor
    teljesíteni; vagy
    c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
    Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra
    okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület
    megszüntetéséről dönteni.
  2. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő
    szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál
    vizsgálni kell.
  3. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a
    határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra
    jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően
    egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a Levezetőelnök személyét,
    továbbá a Jegyzőkönyvvezető és a Jegyzőkönyv hitelesítő(k) személyét, valamint
    szükség esetén a két fős Szavazatszámláló Bizottságot.
  4. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell
    tüntetni a tag, valamint – ha az Alapszabály a képviselő útján történő részvételt
    lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem
    azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti
    ívet a Közgyűlés Levezetőelnöke és a Jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
    A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
    a) az Egyesület nevét és székhelyét;
    b) a Közgyűlés helyét és idejét;
    c) a Közgyűlés Levezetőelnökének, a Jegyzőkönyvvezetőnek, a jének a nevét;
    d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
    e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a
    szavazástól tartózkodók számát.
    A jegyzőkönyvet a Jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés Levezetőelnöke írja alá, és
    egy erre megválasztott, jelen lévő Jegyzőkönyv hitelesítő tag hitelesíti.
  5. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett
    szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

  1. A Közgyűlés határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában
    – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület Alapszabályának
    módosításához, az Egyesület más szervezettel való egyesüléséhez és szétválásához a
    Közgyűlés minősített (háromnegyedes szótöbbséggel hozott) határozata szükséges. Az
    Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési
    döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok minősített (háromnegyedes
    szótöbbséggel hozott) határozata szükséges.
  2. A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az
    érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban,
    igazolható módon is közli ( a határozatnak az Egyesület esetleges honlapján történő
    közzétételével egyidejűleg).

Elnökség

  1. Az Elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt
    mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a Közgyűlés
    kizárólagos hatáskörébe.
  2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra. A Közgyűlés a
    tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja. A vezető
    tisztségviselők tisztségüket legfeljebb egymást követő 2 ciklusban láthatják el.
    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
    a./ a megbízás időtartamának lejártával;
    b./ visszahívással;
    c./ lemondással;
    d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
    körben történő korlátozásával;
    f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
    bekövetkeztével;
    g./ egymást követő 2 ciklus leteltével.
    A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik

vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület
működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével
vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított
hatvanadik napon válik hatályossá.

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
    tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő
    jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető
    tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni
    kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem
    lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
    szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
    következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől
    eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető
    tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
    foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben
    megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az
    eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő
    az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  2. Az Egyesület vezető tisztségviselői:
    Elnök: Barta Ferenc (a.n.: Misz Margit, lakóhelye: 3243 Bodony, Arany J. út 42.)
    Ügyvezető elnök: Buizertné Lakatos Erzsébet (a.n.: Szénási Erzsébet, lakóhelye:3243
    Bodony, Petőfi S út 13.)
    Titkár: Barta Annamária (a.n.: Rohály Erika Renáta, lakóhelye: 1141 Budapest,
    Fogarasi út 99/A)
    Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök látja el.
    A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános,
    A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
    Az Elnök akadályoztatása esetén – az akadályoztatás megszűnéséig-az elnöki
    jogosultságokat az Ügyvezető elnök gyakorolja
  3. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
    a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
    meghozatala;
    b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
    c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
    d./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére
    vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és
    végrehajtása;
    e./ a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
    f./ az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    g./ részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ tag felvételéről való döntés.
m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe
utal

  1. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az
    Elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött
    meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható
    módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy
    tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére
    történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus
    tértivevény).
    Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az
    Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a
    meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok
    álláspontjukat kialakíthassák.
  2. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség
    határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több
    mint a fele jelen van. Két Elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható
    határozat.
    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy
    terhére másfajta előnyben részesít;
    b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
    e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
    kapcsolatban áll; vagy
    f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  3. Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag/okkal a
    határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a
    határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

Az Egyesület Közgyűlése Ügyviteli és Működési Szabályzatot (ÜMSz) hozhat létre,
melyet az Egyesület Közgyűlése egyszerű szótöbbséggel fogad el. Az ÜMSz-ben
szabályozhatja a Házipénztárban lévő egyesületi vagyonrész pénzkezelés módját, az
Egyesületben alkalmazott nyomtatványok/űrlapok valamint Be- és Kilépési
nyilatkozatok tartalmi- és formai megjelenését. Az Egyesület Elnöksége Adatvédelmi
Szabályzatot hozhat létre.
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló

  1. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
    civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
    (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: Bodony, 2025. év. augusztus hó 06. napján

Barta Ferenc Elnök

TÁMOGATÓINK